Mily rongyos ma a holdfény, uram III.



Üdvözlet a KAS fedélzetén hánykolódó hajósoknak! Itt van az ősz a Gwen, itt van újra, és hozott új  fejezetet, amelyben visszalátogatunk Jötünföld havas vidékeire, hogy szemrevételezzük, hogy folytatódik többgenerációs családi-és királydrámánk. Lokit kísérti a múlt, Hlédís meg, amellett, hogy lassanként felgöngyölíti a nagybátyja és édesapja körül lengő titkokat, Sue szavaival élve, megtapasztal némi "kultúrsokkot." 
Az igazság amúgy az, hogy ez a fejezet sokkal hosszabb lett volna eredetileg, de kettébontottam, így négy rész helyett öt lesz. Mind dramaturgiailag, mind egyéb szempontok alapján ez a jobb döntés - tízezer+ szó szerintem kicsit nehezen lenne befogadható egyhuzamban, pláne úgy, hogy ennek a történetnek elég rágós nyelvezete van. 
Jó olvasást, és ne felejtsetek el bundát ölteni előtte! 

Zenemellék: ♪ 
És lett egy mix is.