BEFEJEZŐ RÉSZ.
Hát ennek az útnak is a végére értünk, bátor hajósaim, így, hogy letudtam a regényem körüli ügyintézést (maga volt a horror), és húsz évet öregedtem KRESZ-fejtágításon. Utolsó alkalommal húzzuk fel a horgonyt a tél birodalmának jeges, kásás vizein, hogy megtudjuk, mi lesz felnőtt nővé cseperedett hercegnőnk és fenséges pótapja nagybátyja sorsa, birtokukba jut-e az áz trón, melyet a Darázskirály oly aljasul elbitorolt.
Ahogy a Lygavarirnál is, itt is szeretném megköszönni a türelmeteket, a biztatást, amit kaptam tőletek, a rendületlen visszajelzéseket. Sohasem gondoltam volna, hogy ennyire szeretni fogjátok ezt a történetet! ♥
Hallgatmánynak lelkesen ajánlom a Passió ost-ját, amit rongyosra (haha) hallgattam az írás folyamán.
"Igazán szívhez
szóló, mint egy özvegyasszony, kit ura magára hagyott e világban. Megszürkültél,
lelassultál, jégnek, hónak, farkasordításnak királya."