Ezúttal egy cikkel állítok be, mert már régen volt, sőt, azt hiszem, valamirevaló még sosem fordult elő.
A dolog apropója, hogy a blogocska lassan öt éve aktív, hivatalos szünet nélkül, és mivel ez idő alatt annyi ficet dobáltam össze kedvenc skandináv szépségünk főszereplésével, amennyi gombócból is sok, azt hiszem, ideje egy kicsit személyesebb hangvételű posztban megszemlélnünk, milyen fejlődésen ment keresztül a K.A.S., címszereplő Lokink, és a mögötte álló klimpírozó, avagy én.
Aki sok ideje követi a blogom, és naprakész abból a pár darab (idestova 2000 oldalnyi) történetből, ami rendelkezésetekre áll, talán élvezetét leli ebben a kis körtúrában.