Well, a szigorlatok, vizsgák, tehát lényegében az imádott egyetem ördöngös intselkedésinek köszönhetően nem volt alkalmam egy árva betűt sem papírra vetni az elmúlt másfél hónapban. But! Elérkezettnek látom az időt arra, hogy feldobjam ezt a pangó időszakot a Bogáncsszoknyával, amit még nyár végén írtam, és egy nyúlfarknyi kis novella, amiben visszaszárnyaltam egy tizenkilencedik század eleji magyar falucskába.
A történet röviden: Vánkai Manyi húga, a megzabolázhatatlan kis Julcsi megesett egy katonától - nincs is min csodálkozni, mindig is korhely volt, de így már végképp nincs maradása határmenti falujukban. A helyét és szerepét mintaszerűen ismerő Manyi rászánja magát a szabályok áthágására, hogy az éj leple alatt elkísérhesse húgát a határhoz, nem is sejtve, hogy az odáig vezető út számára sorsdöntőbb lesz, mint mindent hátrahagyó testévérének.
Minden kedves olvasómnak nagyon boldog új évet kívánok! ♥