Jelentem, múltkor elcsellóztam, nem a kilencedik, hanem a tizedik rész a cefet hosszú, szóval ehhez mérten ezt törtem félbe.
És megemberelve magam sietve hoztam.
A fejezetről röviden: Lovisa előkeríti édesapja kincset érő noteszét, amiben olyan információk lapulnak, melyek száznyolcvan fokos fordulatot hoznak az eleve is szerteágazó és izzasztó nyomozásba. Noak és Kerstin úgy döntenek, jobb alkalom nem is kínálkozhatna Astrid emberkerülő és rideg anyjának meglátogatására, aki talán sokkal többet tud annál, mint bárki is gondolná róla.
"– De hát akkor is… – fintorgott Ellinor szörnyülködve. – Hogy tehet ilyet egy nő egy másikkal?
Úgy néztem rá, mintha nem két, hanem két évtizedes korkülönbség lenne kettőnk közt.
– Nem a kromoszómakombinációtól függ, mennyi kegyetlenség lakozik valakiben."