Mily rongyos ma a holdfény, uram I.

Hosszas vesztegelés után újra felhúzzuk a horgonyt, bátor és türelmes hajósaim: ezúttal fagyos, rideg vizekre visz az utunk. Elnézést a hosszas moccanatlanságért, de remélem a történet kárpótol titeket, úgy ahogy. A frissek nem lesznek sokkal gyakoribbak, de lesznek, efelől senkinek se legyenek kétségei. 

A ficről; nos, ez egy Thorki, slash... de elég sajátos módon. Mondhatni, a slash-szál csak egy a többi közül, nem az játssza a főszerepet. Ez egy alternatív jövő, több száz évvel a Thor 2 eseményei után. Az alaphelyzet szerint Loki tisztességgel harcolt Thor oldalán a sötét elfek ellen, majd ezt követően Jötünheim királya lett. Bátyjával a békés egymás mellett élés politikáját követik, Thor megnősül, és a gyermekáldás sem kerüli el. Azonban Asgard királyának is lehetnek titkai. 

Amikor aztán egy nap kislánya, megfosztva édesapja oltalmától az egyetlen élő rokonához, azaz névleges nagybátyjához fordul segítségért, felmerül a kérdés, hogy vajon Loki képes lesz-e eleget tenni egy réges-régi fogadalmának, mikor az ártatlan gyermek egyszerre minden, amit szeretett, ugyanakkor egyértelmű bizonyíték valamire, aminek még a gondolatát is gyűlöli.

A fic egyik központi karaktere Hlédís, akit megdöbbentő mértékben kedveltetek, azonban a történetnek semmi köze a Fornum Goðumhoz. Amiben bővelkedünk: végtelenül hosszú expozícióban, rengeteg AU elemben (nálam a jégóriásoknak nincsen vörös szemük és nem elvetemült ösztönlények; Jötünheim esztétizált; Heimdall nem lát mindent, csak kapuőr), és skandináv mitológiában, bár helyenként az is igencsak alternatív. Például Baldr. Nem szeretem szegényt.

A történet nyelvezete nagyon mesterkélt és meglehetősen nehéz, szándékosan. Archaizált, kicsit már színpadszerű. A fic maga pedig az egyik legfurcsább darab, amit valaha írtam, főleg a témáját tekintve - Loki és a pótapa szerep meglehetősen feltérképezetlen terület még. Ki tudja, talán okkal. 

 Korhatár: 14+, a nyíltan ábrázolt erőszak miatt.

Fun fact: a történet születése során megalkotásra került a "megjuliuscézárosodik" szó. Érteni fogjátok.

A második résznek már kész egy bizonyos százaléka, érkezése... még jöni fog, ha jőni kell, na izé.

Köhög a bolha

Csuporkáim! 

Tudom, nagyon el vagyok tűnve mostanság, ezzel sajnos nem igen tudok mit kezdeni így az érettségi előtt nem sokkal. Rengeteget tanulok és közben próbálok élni is (több-kevesebb sikerrel), ugyanakkor írok is. Természetesen. Bele is pusztulnék, ha nem - csak a tempó kicsit visszafogottabb. Plusz nem csak ficeken dolgozom, hanem a már lassan három éve íródó regényemmel is célvonalba kerültem, szóval azzal is szeretnék mielőbb elkészülni.

Ha még velem vagytok és várjátok a frisseim, köszönöm; ígérem, nem foglak már sokáig váratni titeket. Pénteken érkezik egy ?kétrészes? történet első része: Thorki lesz, persze rám vallóan fura. Alternatív jövő, millió mérföldre a Marveltól, közelebb a mitológiához, talán, de az is elég alternatív. A nyelvezete emészthetetlenül archaizált, csak szólok, de hátha tetszeni fog. 

Loki pótapa-szerepben. Ezt azért emésszétek addig, nem fog váratlanul érni legalább. Mondjuk az első fejezet egy ötezer szavas expozíció, haha. Kis rövidke. 

Ennyit rólam, úgy éreztem, illendő volt már lejelentkeznem és szólnom, hogy ÉLEK, és lesznek még itten gyümölcsöző idők. 

Ragyogok, mint a szurok

Újabb díj landolt az ölemben az édességes Rossiótól, amit végtelen lelkesedéssel kitöltögettem, illetve itt volt már az ideje egy jó kis szövegelős posztnak, ha már az előzőt olyan igényesen töröltem a jófenébe. 

No lám. 

Lygavarir III.

Hőseink világrengető kalandjai folyatódnak, jó sok idő után - mentségemre szóljon, rém hosszú fejezet lett, annak ellenére, hogy kemény három jelenet az egész. Új szintekre emeljük a "karakterek-változatos-helyeken-beszélgetnek" ficeket. 

Szóval Loki kiteríti a lapjait, Sif nyakig csobban az identitásválságba, huzavona, hatalmi játszma meg néhány minden hájjal megkent nemes testébe oltott skandináv isten, lazán kezelt, de jelen levő mitológiával. 

A fejléckép Sue művészetét dicséri, a teljes rajz {itt} tekinthető meg.

Kis zene ♪

Vers: 
Kosztolányi: A komédiás dala

Idegen a tükörben

Szóval ez egy Thorki novella, non-slash. Tesók vagyunk, mitológiával, elvontsággal, meg velem. Fura a szerkesztés, meg a hangvétel, és nem tudom, miért tetszenek ennyire a groteszk dolgok.

Mindenekelőtt elnézést szeretnék kérni a hosszas kimaradásért, aztán meg a történetért. Amit fontos róla tudni: az ötlet és az egész történet  nem jöhetett volna létre Sue nélkül, aki picsogásomra megadott nekem három kulcsszót: kapzsiság, kígyó, tükör. A történet ajánlása az övé, remélem, tetszeni fog, és nektek is, drágáim. Bár... na mindegy, a remény hal meg utoljára.

A történetről pár szóban: A Thor: The Dark World után járunk. Loki lebukott, Thor pedig képtelen volt ölbe tett kézzel hagyni, hogy végrehajtsák Odin ítéletét. Szöktetési kísérlete azonban sikertelen volt, és büntetésül Mindenek Atyja rá és öccsére rettenetes átkot szórt: Lokit egy tükörbe zárta, Thortól pedig elvette az összes emlékét, apró múltsejtelmeket hagyva csak hátra, a hittel együtt, hogy csupáncsak egy midgardi gépszerelő, mindezt határozott céllal. 

Jah, szóval nagyon vidám.

Köszönöm Carlos Cipának a közreműködést.

(Secret Longing)

(az egész lemez)

Illatos díjcsokraim édes csízeimtől

Egy különleges, rendhagyó díj kereng mostanság a bloggerek közt, amit én is megkaptam, négy ízben, édes csízeimtől, azaz Morgentől, Thiától, Mizuritól és vulp.-tól. Köszönöm drágák! ♥ 

Valami nincs rendben velem

Ez egy ilyen muszáj-elmondanom bejegyzés lesz, mert bár nem erősségem a problémáim meg a kálváriám kifejtése, úgy érzem, van pár dolog, amit el kell mondanom, már csak a blog jövője miatt is. 

Lygavarir II.

Végre-valahára megérkezett a második rész, ahol már nem gyászhuszárkodunk, viszont Loki akcióba lendül. Nem sok közöm van a Marvelhez, mármint, kicsit kezdek egy reneszánsz AU-ba átmenni, de sebaj. AU elem annyi, mint a nyű, a ván kultúrától kezdve Asgard politikai berendezésén át mindenig. Még mindig gonosz!Odinunk van. És Loki/Sif. Ez egy veszedelmes elegy. *(szegény Sif csendesen egyetért)*  

A fejezet elején a vers Kosztolányi: Egy orosz leányról című művéből való.

Elvan a gyerek, ha játszik

Díjak, díjak, és én megint csak jól elámokfutok majd a személyiségem útvesztőiben, amihez jó szórakozást mindenkinek, aki győzi türelemmel, meg értitek, na. 

Köszönöm drága S.B.Hawk, Szocsi (te csokismandula, te!) és Morgen, akinek meg túl jók voltak a kérdései ahhoz, hogy ne búrjam be őket.

Endümion

Igazából, nem tudok valami sokat mondani. Ez a történet valahonnan nagyon mélyről tört fel, és nem ajánlom olyanoknak, akik angst-ellenesek. (Bár azok jó eséllyel nem pont engem olvasgatnak). 

A fókusz úgy van Lokin, hogy nem rajta van, mert Loki nem Loki. Megfogjátok érteni, miről beszélek, ha belevágtok. Kegyetlennek érzem magam, de kellett. Ajánlva az én csodálatos Morgenemnek (pszt, remélem már meggyógyultál). ♥

♫ és ♫

A címről: Endümion a görög mitológiában Szeléné holdistennő örök időkig tartó álomba merült kedvese. Nem halott, ám sosem ébredhet fel.

Sue: Fyrir hana

Egészen különleges bejegyzéssel rukkolok most elő. Az alant levő történetet nem én írtam, hanem kedves olvasóm, Sue, akit megihletett az [egyik novellám], és meglepett egy fic a ficbennel. Mindketten úgy találtuk, hogy a blogom lenne a legmegfelelőbb hely a novella publikálására. Ezúton is szeretném még egyszer megköszönni neki, hogy ennyire lelkes a munkásságommal kapcsolatban, és itt is kijelenteni, hogy igazán megéri az írással foglalkoznia. Nektek pedig jó olvasást kívánok! (A történet az előzménynovella nélkül nehezen érthető, mivel Sue-t pont az a történetem ihlette meg, amiben mértéktelen mennyiségű az AU elem.)   

Az ember gyermeke

Valamikor azt mondtam, nem lesz (marháraelkésett) karácsonyi történet. Lett. Csak éppen nem fluff, kicsit sem, inkább egy tálcányi frissen sütött nyomasztás. Misztikum, agybaj, egy kevés humorral és kellő mennyiségű thrillerszerű elemmel. Tényleg ne várjatok semmit, az egyik legmeredekebb kitalációm eddig, szerintem. AU is mellé (démonizált Loki, kid!Tony), némi mitológiával, persze nem slash. Kellemes karácsonyi rémmese. A történet elég egyszerűen összefoglalható: Tony intellektuálisan koraérett, szabadszájú kiskölök a nyolcvanas években, Loki pedig kinézi őt magának valamire, amiről Tony a végsőkig nem fogja fel, mekkora jelentőséggel bír. A történetet a karácsony, a fagyöngy és a skandináv mitológia közti izgalmas összefüggés ihlette. 

Ezúton is szeretnék minden olvasómnak szerencsés újévet kívánni, sikerélményekkel és mindenféle jóval telítetten. Remek évet zár a blogica az első évének képében; 5 kisregény (2 íródó, 3 befejezett) és 9 novella (a bitang hosszútól a párperces nyúlfarokig terjedő skálán). Nagyon szépen köszönöm mindenkinek, hogy olvastok, ha kommenteltek, ha nem, döbbenetes számomra a történetenkénti több százas megnyitás és a lelkesedés, ami körbevesz. ♥ És ez nem egy elkésett újévi bejegyzés, tényleg. 

♪ Zene ♪ 
És az örök klasszikus mellé: Marilyn Manson - Sweet dreams (de ide illik a szöveg is jéj)