Türelmi óhaj-sóhaj

Hőseim! 

Igen, szokás szerint el vagyok havazva, ez szerintem már senkit sem lep meg. A kiszámíthatatlan események körülöttem rendesen megnyirbálják a szabadidőmet, aminek jelentős részét mostanság a regényembe öltem (500+ oldal, négy év munka, bűnügyi dráma, jaj). Előbb-utóbb elkészül, de most megint félre fogom tenni, hogy nekironthassak az új Lygavarir résznek - igen, csak most fogok belekezdeni, ezért született ez a poszt. Mert hát egy fejezetet megírni nekem 30+ munkaóra, az általatok már azt hiszem jól ismert beteges maximalizmusom és aprólékosságom miatt.

De érkezni fog, természetesen. És hosszú lesz. És a blog történetében újszerű dolgokat fog tartalmazni. Hurr-hurr. 

Mindaddig azonban kérném szíves türelmeteket. A blog él és élni fog, csak a hajóskapitány vizsgázik meg minden kutykurutty, de dolgozom kitartóan, szándékaim szerint a megszokott minőségben.  

Puszi a következő találkáig, hajósok!

"Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold"

Drágáim!

Félreértés ne essék, még mindig élek, és frissíteni is fogok a közeljövőben. A Lygavarir új fejezete meglehetősen jól áll, igyekszem is haladni vele, ahogy csak lehet. Csöndes a blog mostanság, tudom, de minden hálám azoknak, akik ennek ellenére is kitartanak mellettem. 

Amik kissé nehézzé teszik az alkotást újabban (vagyis már több mint fél éve) azok a családi körülményeim, amik most bolydultabbak, mint valaha, ebből kifolyólag ezerszer több dolgom van és a lelkiszénám is elég ergyán áll. Ezt nem ereszteném bő lére, lényeg, mi lényeg, még mindig fokozottan igénylem a megértéseteket és a türelmeteket, hisz, ahogy megígértem, garantáltan fogok hozni új fejezeteket, és történeteket is. Tele vagyok ötletekkel, tettvággyal, szóval lesznek még itt izgalmak.

Mindenkitől elnézést kérek a lassúságért, és köszönöm, hogy vagytok! ♥ 

Köhög a bolha

Csuporkáim! 

Tudom, nagyon el vagyok tűnve mostanság, ezzel sajnos nem igen tudok mit kezdeni így az érettségi előtt nem sokkal. Rengeteget tanulok és közben próbálok élni is (több-kevesebb sikerrel), ugyanakkor írok is. Természetesen. Bele is pusztulnék, ha nem - csak a tempó kicsit visszafogottabb. Plusz nem csak ficeken dolgozom, hanem a már lassan három éve íródó regényemmel is célvonalba kerültem, szóval azzal is szeretnék mielőbb elkészülni.

Ha még velem vagytok és várjátok a frisseim, köszönöm; ígérem, nem foglak már sokáig váratni titeket. Pénteken érkezik egy ?kétrészes? történet első része: Thorki lesz, persze rám vallóan fura. Alternatív jövő, millió mérföldre a Marveltól, közelebb a mitológiához, talán, de az is elég alternatív. A nyelvezete emészthetetlenül archaizált, csak szólok, de hátha tetszeni fog. 

Loki pótapa-szerepben. Ezt azért emésszétek addig, nem fog váratlanul érni legalább. Mondjuk az első fejezet egy ötezer szavas expozíció, haha. Kis rövidke. 

Ennyit rólam, úgy éreztem, illendő volt már lejelentkeznem és szólnom, hogy ÉLEK, és lesznek még itten gyümölcsöző idők. 

Valami nincs rendben velem

Ez egy ilyen muszáj-elmondanom bejegyzés lesz, mert bár nem erősségem a problémáim meg a kálváriám kifejtése, úgy érzem, van pár dolog, amit el kell mondanom, már csak a blog jövője miatt is. 

Tulajdonképpen...

... lassacskán megbarátkozom a gondolattal, hogy a blogspot ignorál - lehet, hogy meg akar kímélni titeket valamitől.

De ami ennél jóval fontosabb: számtalan elmaradásom van komment-fronton, no meg nem is frissítek olyan gyakran, mint szeretnék, és ezen igyekszem változtatni, csak hát suli nagyon suli meg határidőre írok regényt. De azért dolgozom lelkesen, ahogy csak időm engedi, lesz itt Szárnyaszegett 2, meg talán Hannibal is, ha már csipogtak nékem ez ügyben.(Diana miért vonod a fejedre a bajt..) 

Puszillak mindnyájatokat ezerszer és bocsánat. Felzárkózom. Betartom az ígéreteimet. Láv. 

Ja és ma van a blogom első szülinapja. És még nincs történet.

Lőjetek le! 

Van ám friss, avagy Hannibal színre lép

Csak éppen a blogspot sztrájkol, vagy én nem tudom, mit csinál. Felmérgelt, stílusosabban és targaryenesebben szólva felébresztette a sárkányt. Tudom, hogy nem csak velem csinálja, utálom, amikor csak nagy sokára értesülök a kedvenceim frisseiről. Bah. De szó, mi szó: élek én, csak a blogspot nem akarja, hogy tudjátok.

Mindenegybe, vidorság és gondförgeteg

Ennek a blogbejegyzésnek egyelőre még én sem látom a végét, de tényszerű, hogy vége lesz, és megpróbálok bele valami értelmet is szuszakolni, hogy mindent elmondhassak, amit el szeretnék. Több dolog is van, amit meg szeretnék osztani veletek, ezek közt akad egy jó adag öröm és néhány olyan tényező, ami elgondolkodtatott. 

Tehát, csapjunk bele az összeszedetlenségbe! 

Mi ez a rengeteg fic?

Egy kis kitérő. 

Többen is feltették a kérdést, hogy mikor lesz már valami nonfic, elvégre ez nem kizárólag ficblognak... indult. Illetve felmerült az a kérdés is, hogy mikor rukkolok elő végre valami újjal. Igazság szerint nagyon el vagyok havazva, és elkezdtem egy könyvet, egy újabbat, szám szerint a negyediket. Két könyv között, a holtidőben van általában novellaszüret, most egy kicsit belassultam, mivel az energiáimat az Ó Nagy Műnek szentelem. Azonban! Készülőben egy thorki, tehát a fanfic-mániás olvasóimat nem hagyom cserben - bár lehet jobban örülnének, ha így tennék. A nonfices brigádtól pedig elnézést kérek, mivel a regény maga is egy nonfic, nem marad már ihletem novellaidőben is a saját világocskámból alkotni, Lokiékat pedig egyszerűen nem tudom elengedni. Most tényleg, ki tudna ellenállni a csábításnak, hogy újra és újra kinyírja a kedvencét, élete szerelmét, és begyűjtsön pár "rohadjmeg"-et? ☺ ♥

Számítok rátok!