Bogáncsszoknya

Well, a szigorlatok, vizsgák, tehát lényegében az imádott egyetem ördöngös intselkedésinek köszönhetően nem volt alkalmam egy árva betűt sem papírra vetni az elmúlt másfél hónapban. But! Elérkezettnek látom az időt arra, hogy feldobjam ezt a pangó időszakot a Bogáncsszoknyával, amit még nyár végén írtam, és egy nyúlfarknyi kis novella, amiben visszaszárnyaltam egy tizenkilencedik század eleji magyar falucskába.

A történet röviden: Vánkai Manyi húga, a megzabolázhatatlan kis Julcsi megesett egy katonától - nincs is min csodálkozni, mindig is korhely volt, de így már végképp nincs maradása határmenti falujukban. A helyét és szerepét mintaszerűen ismerő Manyi rászánja magát a szabályok áthágására, hogy az éj leple alatt elkísérhesse húgát a határhoz, nem is sejtve, hogy az odáig vezető út számára sorsdöntőbb lesz, mint mindent hátrahagyó testévérének.

Minden kedves olvasómnak nagyon boldog új évet kívánok! ♥

A Kökényerdő boszorkánya V.

BEFEJEZŐ RÉSZ.

Hát, nem mondom, hogy nem felkavaró érzés lezárnom az első önálló, original munkámat az Astrid óta. Több mint fél évtizede nem volt ilyesmire példa (egy-két hamvában holt novella, meg a nyúlfarknyi A patak mossa el mellett.) Mint a sok kiesett időből is látszik, amellett, hogy rengeteg dolgom volt (egyetem, jogsi, ésatöbbi), nagyon sokat dolgoztam ezzel a résszel. Nincsenek szavak rá, mennyire örülök, hogy ennyire szerettétek ezt a történetet - a kommentjeitek, a merengős kiemelés, Aranypenna jelölés mind óriási megtiszteltetések voltak számomra.

A történetet szeretném Nelonnak ajánlani, aki töretlen hűséggel kísért végig ezen az úton, és minden résznél megörvendeztetett egy hozzászólással. Köszönöm! ♥

Természetesen a szokott hálarebegésem az én drága Shadow Wandereremnek sem maradhat el: köszönöm, sis, hogy mindig támogatsz! A Facebook oldalon szavazást is hirdettem, nagy örömömre szolgálna, ha minél többen reagálnátok rá :3

Ennyi rizsa után jó szórakozást kívánok az utolsó fejezethez, amit 18 éven aluliaknak nemigen ajánlok nyílt és brutális erőszak miatt. Avagy Richard nagy bajban van, amit tud még fokozni, viszont tényleg itt volna vége a történetnek, ennyi lett volna Ivy Claimond terve, vagy ami Sloewick ácsmesterére vár, minden eddigieknél borzalmasabb?

mix (8tracks, youtube)

A Kökényerdő boszorkánya IV.

Utolsó előtti rész!

Rohamosan közeledünk a lezárás felé, ez pedig talán az eddigi legbrutálisabb és legmozgalmasabb fejezet. Richard megpróbál úrrá lenni a helyzeten és felülkerekedni a rettegésén, Grace folytatja, amit elkezdett, Sloewick egét és földjét pedig egyaránt elborítja a szürke hamu.  (A cím a Bibliából, Ésaiás könyvéből származik).

"A bűntársad vagyok, Kankalinom. Istenverte bolondok vagyunk mindketten!"

Zene

A Kökényerdő boszorkánya III.

Az előző fejezet végi shock-strike után megérkeztem a következő résszel, ami semmi biztatóval sem kecsegtet a jó sloewickiek részére.  

Valami nagy baj van Grace-szel, Richard pedig kénytelen a félelem olyan arcaival és fokaival szembesülni, amilyenekkel még sosem tette.

"– Mi folyik itt, lányom? – kérdem, olyan világosan és határozottan, amennyire csak lehetséges. (...)

– Csak adok nekik egy farkast.

– Egy micsodát?

– Az emberek itt szeretnek farkast kiáltani (...) Ilyen az, ha tényleg van egy köztük."

A Kökényerdő boszorkánya II.

Itt is vagyunk a második résszel, amiben kiderül, mire is jut a mi kissé nyúlszívű ácsmesterünk a Kökényerdőben. 

A fejezet tizennyolc éven felülieknek ajánlott, több szempontból is explicit tartalom miatt.

Ajánlott hallgatmány: The Tower/Ravine

Igen, a Bessie-dal az én szerzeményem, ez meg is látszik rajta, de író vagyok, no, nem költő. 

A Kökényerdő boszorkánya I.

Istentelen idők után egy saját történettel (is) jelentkezem, körülbelül ötrészes lesz. 

A tizenötödik századi Anglia egy kis, rigorózusan vallásos falucskáját, Sloewicket immáron tizenhét esztendeje rettegésben tartja a közeli Kökényerdőben élő, veszedelmes boszorkány, aki egykor maga is közéjük tartozott. Richard Brandon, a falu ácsmestere egyike volt azoknak, akik leleplezték az akkor még alig tizenhat éves lányt, aki a szomszédja és egyben legközelebbi barátja volt, és e tettéért köztiszteletnek örvend a sloewickiek körében. Arról azonban senkinek sincs tudomása, hogy Richardot azóta is gyötrő bűntudat emészti, mivelhogy világos számára: Ivy Claimond ártatlan volt, képességeit csak jóra használta. A korán megözvegyült férfi lányával, a tizenöt éves Grace-szel él békességben, mígnem egy nap Grace-t legázolja egy megbokrosodott ló, a kétségbeesett Richard pedig baljós lépésre szánja el magát: behatol a Kökényerdőbe, annak reményében, hogy Ivyban, aki annak idején gyengéd érzelmeket táplált iránta, maradt annyi jóindulat, hogy megmentse az ártatlan lányt. Annak azonban csak Isten a megmondhatója, ki és mi várja őt egy régi és régen elárult barátnak, a Kökényerdő boszorkányának birodalmában. 

 16+, dráma, horror, a klasszikus boszorkánylegendákra épülő, szóval helyenként igen naturalisztikus.